Női Varázs-Marcsitól
„Ha nem vagy kész változtatni az életeden, nem lehet segíteni rajtad." (Hippokratész)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Szeretnék megosztani Veletek egy hosszasabb írást , amelynek szépsége és szívemhez szólása nagyon fontos a számomra!
Éppen egy olyan életszakaszban élek ahol ez a téma...kapcsolati lehetőség nagyon erősen jelen van az életemben és hiszem...sőt biztos vagyok benne,hogy ez így működhet...
Abban is biztos vagyok,hogy sokatokban erős energiákat fog megmozgatni...higgyétek el...ismerem az érzést...átéltem...
Ettől függetlenül...fogadjátok kellő nyitottsággal és adjatok időt magatoknak arra,hogy részeteké váljanak a szavak...az érzések,amelyek felbukkannak majd az olvasás közben...
Keressétek honnan érkeznek az érzelmek és miért lehetnek felkavaróak vagy éppen belesimulóak a számotokra...
A FORRÁS:
Valóság Szellemi Műhely --Havasi Mia ...Fordította : Veres Krisztina... Katinka Soetens szavai...
" Ha szeretnéd megváltoztatni a világot, akkor szeress egy férfit igazán.
Szeresd őt igazán.
Válaszd ki azt, akinek a Lelke a tiédhez szól.
Aki lát téged.
Aki elég bátor ahhoz, hogy féljen.
Fogadd el a kezét és vezesd finoman házi tűzhelyed véréhez...Ahol érezheti a melegedet saját magán...hagyd ott megpihenni...és égesd el a tüzedben a terheit...
Nézz bele a szemébe...Nézz bele lénye mélyébe...és lásd azt, ami ott alszik, vagy ébred...
Nézz bele a szemébe...lásd ott az apáit és nagyapáit...az összes háborút és őrültséget, amit a szellemük távoli helyek, távoli időkben harcolt...lásd ott az őrületet és fájdalmat, amit a mások-fölötti-hatalom világa hozott nekik és a hozzájuk tartozóknak...
Lásd a fájdalmukat, a harcaikat, a gyötrődést és a bűntudatot...lásd ítéletek nélkül...majd engedd el...érezz bele az őseitől örökölt terhekbe.
És tudd, hogy menedéket keres nálad...engedd, hogy beleolvadjon a megtartó pillantásodba...és tudd, hogy nem kell visszatükröznöd a benne dúló viharokat...mert méhed van...édes és mélységes kapu van benned...amely elmossa a régi sebeket...
Ha meg akarod változtatni a világot, akkor szeress egy férfit...szeresd őt igazán...
Ülj előtte...női erőd teljes szépségében...sebezhetőséged lélegzetében...a benned élő kislány ártatlan játékosságában...és a halál mélységeiben...
Küldj neki meghívót a virágzásodba...engedd, hogy feléd lépjen...és ússz vele együtt a Föld méhében, csendes tudásban, együtt...
És amikor visszahúzódik...mert vissza fog...félelmében elrejtőzik a barlangjában...akkor gyűjtsd magad köré a nagymamáidat...engedd, hogy a bölcsességük körbeöleljen...halld a suttogásuk...és engedd, hogy a benned lévő rémült kislány megnyugodjon...maradj nyugodt...és várd türelmesen a visszatértét...ülj az ajtajánál és énekelj...az emlékezés dalát...hogy újra meglágyuljék
Ne provokáld benne a kisfiút, praktikákkal, játszmákkal, csábítással...csak azért, hogy a pusztítás hálójába húzd, a gyűlölet és káosz helyére. Amely szörnyűbb, mint az összes háború, melyet valaha harcolt...Ez nem női energia, csak bosszú, méreg, a világunk megerőszakolása, amelyben elvérzik a nő miközben a férfit kiheréli...ez mindannyiunkat megöl...
És mindegy, hogy az anyja ölelte-e vagy nem, legyél te most valódi anya.
Tartsd meg a kegyelmedben, vezesd a Föld méhébe saját mélységeiden keresztül...Ne büntesd a sebeiért és azért, mert nem tud megfelelni a szükségleteidnek...sírj érte édes folyókat...és engedd, hogy a véred haza vezesse...
Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit...szeresd őt igazán...Szeresd őt mezítelenül és szabadon...Szeresd őt annyira, hogy megnyitod a tested és a lelked a születés és halál ciklusaira...És köszönd meg neki a lehetőséget...ahogy végigtáncoltok a zúgó szeleken...és a csendes erdőkön...Legyél bátor törékenynek lenni...és engedd, hogy magába igya lágy szirmaidat...
Engedd, hogy megtartson...hogy felálljon és védelmezzen...dőlj bele a karjaiba és bízz abban, hogy megtart...akkor is, ha előtte már ezerszer elejtettek...
Tanítsd arra, hogy megadja magát...azzal, hogy megadod magadat...váljatok eggyé az édes semmivel, a világok szívével...
Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit...szeresd őt igazán...bátorítsd...tápláld...halld meg...tartsd meg...gyógyítsd meg...és cserébe ő támogat és védelmez...erős karokkal, tiszta gondolatokkal és célba találó nyilakkal...mert képes rá...ha engeded...az lesz, akiről álmodsz...
Ha szeretni akarsz egy férfit...szeresd magadat...az apádat...a fiadat...a volt szerelmeidet...az első fiút, akit megcsókoltál...és az utolsót, akit elsirattál...
Köszönd meg az összes ajándékot, amely ezen találkozáshoz vezetett...ahhoz, aki most előtted áll...és keresd meg benne a magot...az új magját...a magot, amit táplálhatsz...és amiből új világot növeszthettek együtt "
Szeretettel...
"Nincs nyugalom. Én is várok.
Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked.
Elvégeztetett.
Ne hajtson hallgatásom és szomorúságom zajos helyekre, ne hajtson el gyötrődésem, várakozásom, töprengésem.
Minden értünk fog történni, mert akarom.
Mert Isten is így akarhatja.
Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom.
Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki.
Újraszüljük magunkat.
Te is akard. Hogy együtt legyen jó.
Ha talán nem is úgy, mint régen.
Meleget kell egymásra fújnunk.
Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat.
Hideg a világ.
Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar.
Kergessen egymáshoz a csend.
Ne engedjük kihűlni magunk.
Mert egyedül, mert egyedül olyan iszonyatos.
Olyan nehéz.
Ha nem buggyan fel úgy, mint régen a vágy, élesztgessük.
Nem lehet másolni a voltot, mert már mások vagyunk...
Úszom a vízben: a múlt fájdalmas simogatása.
Kék könnyek tava.
Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is.
Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe.
Kagylók a nyakadról.
A víz csillogása szíved csillogása.
A szél hártyája a vízen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a víz, mint a bőr.
Mindenütt a mi tükörképünk.
Mint a lidérc kóvályog a vízben, víz felett, a balatoni égen.
A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben.
Szerelmünk itt jár, itt kísért, itt időz, igéz.
Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban.
Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát!
Merre vagy?
Hiányzol. Rettenetesen hiányzol.
Már régóta hiányzunk egymásnak.
És mégsem a szokás, a betegség éltetett tovább.
A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent.
Kell, hogy kelljünk egymásnak.
Hát kicsit kellessük magunk egymásnak.
Töltsük meg a házat szeretettel.
Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet.
Éljük egymásnak a napokat.
Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem.
Költözzünk vissza egymásba.
Fáj a hiányod.
Úgy hiszem, szárnyverdesve, topogva, ágaskodva, szeretlek.
Ha még vagy.
Ha neked ez elég.
Ha Te is így akarod.
Ha van még idő..."
"Én most beléd tudnék szeretni, és mindenemet neked adnám (...).
Te csak zenét kérsz tőlem, de én sokkal több vagyok, mint hittem, és úgy szeretném megosztani valakivel azt a sok mindent, amit csak most értettem meg."
Idézet : Paulo Coelho
"Én őszintén szólva nagyon élvezem, amikor egy férfi kinyitja nekem az ajtót, és maga elé enged.
Az etikett azt mondja: "Azért kell kinyitnom neki az ajtót, mert törékeny és gyenge."
Én viszont azt gondolom: "Úgy bánik velem, mint egy istennővel, királynő vagyok."
Paulo Coelho
Főszereplője saját élettörténetének,annak az utazásnak,ami a születésével kezdődik és egész élete folyamán tart.
Amint járja a maga útját,bizonyára találkozik szenvedéssel,magánnyal,bizonytalansággal,sebeket kap és korlátok,akadályok keresztezik szándékait.
Megtalálhatja élete értelmét,kiérlelheti személyiségét,megélheti a szerelmet, vagy a kegyelem állapotát,és bölcsességre tehet szert.
Az ember lényét, emberségét döntései, a bizalomra és szeretetre való képessége formálja, az,hogy tapasztalataiból épül és vállalja mindazt,amire elkötelezte magát.
Ha nehézségek fölmerülése esetén föl tudja mérni,mit tehet, eldönti, mit akar tenni, értékeinek és érzéseinek megfelelően cselekszik, akkor saját mítosza hőseként viselkedik."
Idézet : Jean Shinoda Bolen : Bennünk élő Istennők
Illusztráció : Botticelli : Vénusz születése
"Ha nő vagy, ne feledd: egy igazi varázslónak születtél, teremtő tündérnek.
Ha valamit szeretnél, el fogod érni, meg fogod érinteni.
Az érzelmeid segítenek megtalálni és megtartani bármit: szerelmet, munkát, célokat.
Elegendő vagy te magad, a lelked és a szíved."
Idézet : Belső Nóra
"Vannak ilyen ölelések , amikor az ember úgy érzi ,
egybeolvad a másikkal.
Néha a vágy ölelése ez , néha viszont a biztonság utáni vágy mozgat ,
és így menekülünk ahhoz a másik felünkhöz ,
akivel összebújva talán a legnagyobb borzalmakat is át lehet vészelni."
Laurell Kaye Hamilton
"Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől.
Először meg kell érezni a lelkét.
Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei.
Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát.
Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied.
Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed.
Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van."
Idézet : Müller Péter
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 1
Tegnapi: 8
Heti: 35
Havi: 442
Össz.: 166 346
Látogatottság növelés
Női Varázs-Marcsitól - © 2008 - 2024 - noivarazs-marcsi.hupont.hu